Történelem

Divény vára és várkastélya

 
 környék birtokosa, a Tomaj nemzetség, a XIII. század végén – a IV. Béla király parancsára megindult nagymértékű várépítkezések idejében – kővárat emeltetett a Divény település feletti meredek sziklán.
A vár rekonstrukciós rajza – 1679 (© Michal Šimkovic)

A nemzetségből származó Losonczy család a Kacsicsoktól eltérően ellenállt a Csák Mátéhoz csatlakozók hódításának, akik felgyújtották mindkét várukat, Divényt és Gácsot is. Losonczy Tamás rövidesen újjáépíttette az elpusztult várakat. 1451-ben Divényt a Losonc mellett vívott győztes csatájuk után a cseh husziták foglalták el. A vár csak 1462-ben került vissza az eredeti tulajdonosok kezébe. Losonczy Dezső fiaitól, mint az 1467. évi erdélyi lázadásban részt vevőktől, Mátyás király vette el Divényt és Nádasdy Ongor Jánosnak adományozta azt. A közte és Balassa Ferenc között kötött szerződés alapján a vár a XVI. század elején a Balassa család tulajdonánba került. A család egy 1559-es országgyűlési határozat alapján emeltetett egy, a felsővár bejáratát védelmező olaszbástyát. 1575-ben a budai pasa nagy létszámú serege Kékkő várának elfoglalása után Divény ellen fordult. A védősereg, mintegy 300 fő, a végsőkig harcolt, de elesett. A győztes muzulmánok a védők levágott fejeit kopjára tűzték, majd az erősség romos falait díszítették velük. A Balassa Jánostól elfoglalt Divény volt a törökök legészakibb végvára, melybe mintegy 160 fős tüzérekkel megerősített várőrséget helyeztek el. A várat a többi nógrádi erősséghez hasonlóan 1593-ban foglalták vissza a keresztények.

A vár alaprajza

A Divény elleni rohamot személyesen Balassa János fia, a költő Bálint vezette, aki azonban nem sokáig örülhetett visszahódított birtokának, mert a következő évben Esztergom várának ostrománál elesett. A vár helyreállítását 1602-ben rendelte el az országgyűlés, Turóc vármegye jobbágyságát rendelve ki segítségül. Divény a következő évtizedekben megmaradt a földesúri család által lakott másodrendű magánvárnak, mely 1605-ben, majd 1619-ben kardcsapás nélkül nyitott kaput a Habsburg-ellenes nemesi felkelőknek – Bocskai és Bethlen hadainak. A vár az 1650-es években került Balassa Imre birtokába. Ebben az időben a várban egy porkoláb mellett tizenhat hajdú, egy tizedes, egy dobos és hármos pattantyús szolgát. A város kapuját – mivel nem hódoltak be a törököknek – hat hajdú őrizte. A vár kapujánál lévő ún. „porkoláb bástyáját“ éjszaka két városi őr vigyázta, és a toronyba nappal szintén a város lakossága adott „tornyost“.

A kastély rekonstrukciós rajza – 1670 (© Michal Šimkovic)

A bécsi diplomáciai körök nem vették jó néven, hogy Balassa Imre katonáival többször megsértette a vasvári békét, megtámadta a törököket. Többször összetűzésbe került a környékbeli birtokosokkal is, hatalmaskodásaiból számtalan pereskedés keletkezett. Végül feleségét, Lippay Borbálát is megölte: a divényi vár ablakán kidobta. 1665-ben Wesselényi Ferenc nádor 32 rendbeli hatalmaskodás miatt bűnösnek nyilvánította Balassát, és a pozsonyi várba záratta be. Ő azonban megszökött, és Divény várába menekült. 1666-ban hajdúival a környék jobbágyait összeterelte, hogy régi ellenfelei, a Forgáchok gácsi várát elfoglalja. Mintegy 2000 paraszt és 400 hajdú részvételével indult meg a támadás kibontott zászlók, dobszó és erős lövöldözés kíséretében. Ügyei addig mérgesedtek, míg végül Wesselényi 6000 főnyi nádori serege 1666 őszén megostromolta Divényt. A gróf megadta magát, és Murány várába vitték fogságba.

A kastély alaprajza

A következő évben ugyan kiszabadult, de várába – melybe császári német őrséget rendeltek – már nem költözhetett vissza.

1670 folyamán Balassa Imre a király engedélyével a várhegy aljában hat hónap alatt négyszögletű – sarkain ó-olasz bástyákkal megerősített – kastélyt emelt lakhelyül magának, s itt folytatta mulatozásait. Balassa vára visszaszerzése érdekében összebarátkozott a várat őrző császári zsoldosok kapitányával, akit tisztjeivel együtt meghívott a várkastélyába. A leitatott katonákat Balassa emberei lekaszabolták. Ruháikat felöltve még aznap éjjel bevonultak a várba, és a gyanútlan őrséget lefegyverezték. Az elbizakodott főúr tovább folytatta rablásait, majd csatlakozott a Thököly-féle kuruc felkeléshez. 1679-ben Strassaldo és Leslie császári tábornokok csapatai vették ostrom alá Divényt. Balassát foglyul ejtették, a várat pedig felrobbantották. Divény vára többé nem épült újjá. 1686-ban a divényi uradalmat a Zichy grófok vásárolták meg. A várrom és a reneszánsz várkastély 1945-ig maradt a tulajdonukban.

A divényi vár részleges műemléki felújítása az 1980-as években zajlott le. A várkastély felújítása 2011-ben kezdődik meg. Benne a tervek szerint uniós támogatással múzeum létesül.