A füleki vár

özép-Szlovákia déli részén, az Ipoly folyó vidékén egy meredek szirten áll a füleki vár. A várhegy a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet része, amely Szlovákia legfiatalabb tűzhányóit foglalja magába.

A kővárat valószínűleg a Kacsics nemzetség építtette még a tatárjárást megelőzően (1241 előtt). A vár első ismert tulajdonosa Fulkó rablólovag volt, akit 1246-ban „mezítelenül“ vívandó lovagi viadalra ítéltek és megfosztottak birtokaitól.

A vár látképe déli irányból 1670 körül

A XIV. században birtokosai közt találjuk Trencséni Csák Mátét, várnagyai azonban ebben a században rendre Borsod és Gömör ispánjai voltak.

A már nem létező Bebek-kapu egykori felirata – 1551

Fülek 1544-ben „ősi jogon“ Bebek Ferenc gömöri főispán tulajdonába került. Az ő idejében zajlott le a vár széles körű modernizációja, Alessandro da Vedano olasz hadi építész tervei alapján történő kibővítése. Szolgált itt ebben az időben egy – a forrásokban Aethiops néven emlegetett – szerecsen szolga, aki felfigyelt a fellegvárban egy őrizetlen ablakra, mely szemétledobálásra szolgált. Figyelmeztette a szécsényi Hamza béget, hogy ezen keresztül a vár könnyen bevehető. 1554-ben a török véghez is vitte Aethiops tervét. A vár így 39 évre az Oszmán Birodalom legészakibb szandzsákjának központja, a település pedig a mai Szlovákia területén az egyedüli ilyen szintű közigazgatási székhely lett. A helyőrséget  janicsárok (az ún. véradóból  keresztény származású fiúkkal kiegészített gyalogosok), ulufedzsik (zsoldos lovas-ság), azábok (íjjal és görbe szablyával fel-fegyverzett gyalogosok), valamint topcsik (tüzérek) alkották. A vár császári csapatok általi elfoglalása után 1593-ban 2400 muzulmán hagyta el az erődítményt, az asszonyok némelyike annyira teleaggatta magát arany ékszerrel, hogy alig bírt járni.

A vár alaprajza (Gerhardt Graaß, 1666) – A. A szűk városka | B. Falszoros (elővár) | C. Fellegvár | E. A vár felső udvara | F. Vízi bástya | G. Kitörés | H. A kőből épített falrész | I. A fából épített falrész | K. Élelmiszeres helyiség, melyet étkezésre és istentiszteletre használnak | L. Fekete torony | M. Hajdútorony | N. Fogda | O. Várárok

Fülek a XVII. század elejére a szélesebb vidék egyetlen „töröktől biztonságos” helyévé vált. A menedékhely távoli területekről is vonzotta a nemességet, ekkoriban 30-40 nemesi família tartott fenn házat vagy kúriát a városkában. A század első felében három környező vármegye – Nógrád, Pest–Pilis–Solt és Heves–Külső–Szolnok – is itt tartotta nemesi közgyűléseit és törvényszékeit. A vár kapitányai ebben a korszakban a magyar történelem ismert alakjai – Bosnyák Tamás, Wesselényi Ferenc és II. Koháry István – voltak.

A török szultán 1682-ben Ibrahim budai pasát szövetségeseivel, az erdélyi fejedelemmel és Thököly Imre kuruc vezérrel küldte Fülek ellen. Az erősségbe a környéket elözönlő hadsereg elől sokan bemenekültek, így odabent a 700 fős őrség mellé érkezőkkel együtt mintegy 4 000 ember zsúfolódott össze. A 64 ágyúval felszerelt várvédő sereget II. Koháry István várkapitány vezette. A vár alatt fokozatosan ötvenezres katonaság gyűlt össze. Az ostrom folyamán ugyan történt néhány kísérlet a vár felrobbantására, de végromlását a török pasa parancsára véghezvitt gyújtogatás, valamint a várfalak és bástyák emberi erővel történő lerombolása okozta. A szultán a sikeres füleki ostrom után felkínálta Thökölynek a magyar királyi koronát, ő azonban csak a Felső-Magyarország fejedelme címet fogadta el.

A vár felújításának jelenlegi szakasza – amely során a Bebek-torony belterei múzeumi kiállítótermekké alakulták át – 2003-ban kezdődött. Már 1941-ben felvetődött az állandó kiállítás gondolata a Bebek-toronyban, az ötlet eredetileg a helyi plébánostól, a ferences rendi König atyától, a Várbizottság megalapítójától származik.

Wesselényi Ferenc
II. Koháry István

A régóta dédelgetett  terveket végül 2007-ben sikerült megvalósítania a városnak, amikor a Városi Múzeumot (a Városi Művelődési Központ részlegét)  Füleki Vármúzeummá alakították, amely egyidejűleg a város tulajdonában lévő vár mint nemzeti műemlék üzemeltetője is lett.

2008 augusztusában nyílt meg az ötemeletes reneszánsz ágyútorony – az ún. Bebek-torony – alsó három szintjén a Füleki Vármúzeum állandó kiállítása „A füleki vár évszázadai“ címmel. A kiállítás végigvezeti a látogatót a vár és a város történelmén az első írásos emléktől a vár 1682-es lerombolásáig. Bemutatásra kerülnek a várból származó – a Szlovák Nemzeti Múzeum gyűjteményébe tartozó – középkori és kora újkori leletek (a középkori magyar királyokat és szenteket ábrázoló kályhacsempék) csakúgy, mint a vár eredeti kulcsai és a 39 éves török uralom idejéből származó tárgyak is. A legalsó szinten Fülek környékének legjelentősebb régészeti lelőhelyeit járja körbe a kiállítás – láthatóak a várgedei bronzkincs kiemelt darabjai, valamint Perse határában talált avar kori övveretek és Ragyolcról származó bronzkori sírkerámia.