Történelem

Gács várkastélya

Tomaj nemzetség földjén épült fel a XIII. század végén Gács vára. Egy 1347-ben keltezett oklevél elmondja róla, hogy a Csák Máté nevével fémjelzett zavaros időkben felgyújtották. 1386-ban Mária királynő adott engedélyt Losonczy Istvánnak a gácsi vár újjáépítésére. A vár fő feladata a Zólyomból Balassagyarmatra vezető út ellenőrzése volt. A cseh zsoldosoknak a XV. század közepén Gácsot is sikerült bevenniük. Jiskra katonáit Hunyadi János seregei űzték ki a várból.

Forgách Zsigmond
Forgách Zsigmond címere

A későbbi, engedély nélküli átépítések miatt az erősséget királyi rendeletre 1544-ben lebontották. A várkastélyt, mely egy kerek domb tetején fekszik, 1612-ben Forgách Zsigmond építtette fel. Lossonczy Annával kötött házassága révén 1595 és 1601 között királyi adománylevéllel megszerezte a gácsi, szécsényi és somoskői uradalmakat, és ezzel Nógrád első számú földesura lett. Gács várkastélyát hatszög alaprajzú rezidenciává építtette, de a háborús évszázad követelményeinek megfelelően erős szegletbástyákkal, sánccal, 40 hajdúval és német pattantyúsokkal védelmeztette a család életét és vagyonát. A középkori vár maradványait a kastély bejárati szárnyába építették be, melyet két, ágyúlőrésekkel ellátott bástyával megerősített elővár is védett. Gács egyszerre töltötte be végvári, uradalomközponti és közigazgatási székhely funkcióját. A várélet egyes mozzanatait érdekesen szemléltetik a Liberchey Mihály kapitány számára 1667-ben Forgách Ádám által kiadott instrukciók:

Forgách Ádám

ha protestáns prédikátorokat enged a várba,  a fejét veszti; a gácsi katolikus pap hétfőn, szerdán és szombaton tartson misét a várban, mert a cselédség nem mindig tud lemenni a faluba; a porkoláb kapunyitáskor és -záráskor kiáltson háromszor „Jésus Máriát“, mindegyik ágyúnak legyen négy kereke; a várban soha hat rabnál több ne legyen; a vár kapuját senkinek a várúron kívül éjjel fel ne nyittassák. A gácsi vár igazgatási jelentőségét az adta, hogy az itt lakó Forgáchok – Zsigmond, valamint fia, Ádám és unokája, Ádám – Nógrád főispánjai voltak, sőt Zsigmond a nádori, fia az országbírói tisztet is betöltötte. 1678-ban Thököly Imre kurucai próbálták meg a várat kézre keríteni, Forgách Ádám azonban megmaradt Lipót hűségében. Makfalvay János várkapitány, hogy a kurucok támadásának elejét vegye, három ágyút adott át Thökölynek.

Fülek pusztulása (1682) után – amikor csak Losonc városa, Gács és Kékkő maradt meg töröktől biztonságos lakóhelyül – Nógrád nemesi közgyűléseit is gyakran tartották a várban. Gács várának katonai funkciója 1703-ban, a Rákóczi-szabadságharc kitörését követően, egy rövid időre feléledt.

A várkatély alaprajza

A várkastély elsősorban a megye tisztikarának nyújtott oltalmat. A vár feladására való felhívásra a nemesek nem feleltek, ágyúlövéssel fenyegették meg a támadókat. Szeptember második felében a magára maradt Gács várába többször is levelet küldtek a kurucok vezetői. Maga Bercsényi Miklós főgenerális az ellenállás beszüntetésére szólította fel őket. Végül október l-jére virradóra három kuruc kapitány csapataival megostromolta és el is foglalta a vár aljában lévő mezővárost, melynek népe felmenekült a várba. Ezután a kurucok a várat szoros ostromzár alá fogták. A védők október 15-én meghódoltak a kurucok előtt. Ezután a Gácsban maradt nemesek mindannyian hűséget esküdtek Rákóczi fejedelemnek. Gács a szabadságharc éveiben is erődítmény maradt. Itt székeltek a vármegye hajdúi, itt őrizték a foglyokat is. 1709-ben Heister császári generálisnak a vár Rákóczi által kinevezett utolsó parancsnoka, a féllábú francia Bonefusz ellenállás nélkül átadta az erősséget. Az 1736 és 1762 között Mayerhoffer András tervei alapján lezajlott barokk átépítés során a várkastély védelmi szerepét háttérbe szorították, az építmény a Forgáchok reprezentációs kastélyává vált. A családba a XIX. században benősült Wenckheim Ferenc nevéhez fűződik a kastély következő nagyszabású átépítése, melyet a főbejárat felett elhelyezett fehér márványtábla tanúsága szerint 1897-ben fejeztek be. Ekkor az elővár területét díszkertté alakították.

A várban máig fennmaradtak az egykori udvari árkádsort díszítő, magyar uralkodókat ábrázoló, reneszánsz falfestmények, valamint a termek faragott és festett gerendás mennyezetei. Külön említést érdemelnek a bejárati szárny dísztermének illuzórikus falfestményei. A várkastély felújítása 1952 és 1964 között zajlott. Ezt követően szociális intézmény működött benne. Jelenleg magánkézben van, tulajdonosa megkezdte az építmény rekonstrukcióját. A kastélyt a tervek szerint magasabb igényeket is kielégítő szállodává alakítják át a következő években.