Hollókő

Cserhát-hegységben egy meredek sziklaormon állnak a hollókői vár romjai. Hollókő Buják várával együtt évszázadokon keresztül szolgált Szécsény tarisznyaváraként. A vár építtetői a Kacsics nemzetség tagjai voltak. A Kacsics nembeli Péter fiai 1310-ben csatlakoztak Trencséni Csák Mátéhoz és átadták neki váraikat, köztük Hollókőt is.
Kacsics-címer
Jiskra János

1313-ban a vár Péter fia, Mikusé volt, akitől a király 1327-ben elvette, és Szécsényi Tamás lublói várnagynak adta hűsége és vitézsége jutalmául. A középkori várat csigavonalban építették fel, melynek közepén a szabálytalan ötszögletes öregtorony áll. A XIV. század közepe táján a tornyot fallal vették körül, majd L alakban palotát építettek köré, mely a következő században új, nagyméretű, reneszánsz ablakokat kapott. A vár fénykora a Luxemburgi Zsigmond halálától Korvin Mátyás trónra lépéséig eltelt két zűrzavaros évtizedre esik. A husziták által hosszú időn át veszélyeztetett Szécsény helyett a közeli, de védettebb Hollókő várában élt udvartartásával 1442-ben Szécsényi László, itt kötött fegyverszünetet mint Nógrád és Hont vármegyék főispánja, Jiskra János huszita vezérrel és a bányavárosokkal, hogy fél évig tartózkodnak egymás birtokainak pusztításától, embereik foglyul ejtésétől. A Szécsényi család a XV. század közepén zálogosította el a várat Losonczy Albertnek és Guthi Országh Mihálynak. Buda 1541-es török általi elfoglalásával veszélybe került Nógrád megye is. Három év múlva a törökök elfoglalták Nógrádot, Szandát és Vácot. Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekében megörökítette Kapitány György hollókői kapitány és a szandai Hubiár aga között 1550-ben lezajlott párviadalt, mely a bujáki vár alatti mezőn zajlott le. 1552-ben Ali budai basa hódító hadjáratra indult a még megmaradt nógrádi területek megszerzése céljával.

Részlet Tinódi Lantos Sebestyén Kapitány György bajviadalja c. históriás énekből

Drégely bevétele után könnyen elfoglalta Gyarmatot, Szécsényt és Hollókőt. A török korban Hollókő kisebb végvárként a jelentősebb várak közötti összeköttetést biztosította, őrsége ellenőrizte a Hatvan felől Szécsénybe vezető utat. A vár a szécsényi szandzsákhoz tartozott. „Török“ várőrségét 1554-ben 45 fő alkotta, akik 71%-ban a Balkánról (Szerbia, Bosznia, Hercegovina, Albánia és Bulgária) származtak. 16 fő közülük keresztény vallású volt. Prépostváry Bálint egri főkapitány nevéhez fűződik Hollókő 1593-as tárgyalások útján történt visszavétele. A várak állapotát felmérő bizottság a következő évben Hollókőn is szemlét tartott és a következő megállapításokat tette: a vár sokat szenvedett a dúlásoktól, teteje rongyos, falai részben leomlottak.

A vár alaprajza

A tanács elhatározta, hogy a kőfalakat legalább fával pótolni kell, míg a helyen ismét építkezni lehet. Az 1608-ban megtartott országgyűlésen elrendelték, hogy Somoskő, Buják, Hollókő és Szécsény megerősítésére Nógrád megye három járásának jobbágyait vigyék ki. A vár a XVII. századra jellemző erődítési maradványokat nem őrzött meg, így jelentősebb kiegészítési munkákra nem gondolhatunk. E század folyamán a magyar hadszervezet hanyatlásnak indult. 1652-ben Hollókőn csak 20 hajdú tartózkodott. A török előrenyomulás során – melyet 1663-ban Köprili Ahmed vezetett – Hollókő a környékbeli várakkal együtt ismét török kézre került. Evliya Çelebi török világutazó az ezt követő években járt Hollókőn, és a várról leírást készített: „…magas halmon fekvő kicsi ötszögű vár, fa kapuja van, benne mintegy száz üres ház áll. Egyetlen templomát dzsámivá alakították át a padisah nevére. Gondoskodás történt, hogy éléstár és hadiszertár legyen benne.“ A vár a török uralom alól véglegesen 1683-ban szabadult fel, amikor Sobieski János lengyel király a párkányi győzelem után Nógrád megyén vonult keresztül, és közben Szécsényt és Hollókőt is felszabadította. A vár bejáratát, hídjait, a külső várudvar falszakaszait I. Lipót 1701-ből származó rendelete értelmében elbontották, de a teljes lerombolást elkerülte. Egy 1718-ból származó összeírás már romként említi, melyet négy helybéli szabados lakik, a dombján szőlőt művelnek.

Helyreállítása 1966-ban kezdődött, és kereken harminc évig tartott. Az erősség az alatta elterülő ófaluval együtt 1987 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A vár ún. Kacsics-termében egy XIII. századi életképet bemutató panoptikum került kialakításra – a várúr családjával együtt fogadja vendégeit. További látványosságai a fegyvermásolatokat bemutató terem, a felszentelt várkápolna és a kőtár. Alatta minden évben több alkalommal szerveznek várnapokat.